Teleházak és telekuckók Magyarországon

A Budaörsi Telekuckó a teleházak és telekuckók nagy családjának tagja. A múlt század 90-es éveinek közepén – az internet megjelenésekor – civilek kezdeményezésére jöttek létre a számítógépet és az új digitális kommunikáció lehetőségét bemutató és  azok használatát tanító vidéki kistelepülési közösségi hozzáférési helyek. 10 év alatt közel 600 teleház és telekuckó alakult e társadalmi innováció eredményeképpen. Közben az is világossá vált, hogy a digitális esélyegyenlőség biztosítása nem csak kistelepüléseken, hanem a városokban is számos megoldandó feladatot hoz magával. E felismerés eredményeként született meg a 2004-ben megnyitott Budaörsi Telekuckó. Mivel Budaörsön ekkoriban az idősek bevonása volt a fő cél, 2005-ben a képviselő-testület elfogadta a Magyarországon első –talán máig egyetlen – és ma is élő digitális esélyegyenlőségi rendeletet. Ez a rendelet tette lehetővé, hogy Budaörsön a rászorulók térítésmentesen tanulhassanak számítógépezni, internetezni, legyen lehetőségük gyakorlásra, használni tudják a fontosabb informatikai rendszereket, újabban pedig, hogy megismerjék a legfontosabb mobiltelefonos alkalmazásokat. A lehetőség jelenleg is adott, folyamatosan fogadjuk a szociális iroda által hozzánk irányított polgárokat és – kellő számú jelentkező esetén – índítjuk a rendeletben szereplő tanfolyamokat.

Az első magyarországi teleház 1994-ben Csákberényben nyílt meg.

Miközben a Budaörsi Telekuckó a város önkormányzatának támogatásával mintegy két évtizede folyamatosan működik, érdekesen alakult a magyar Teleház mozgalom további sorsa. Az egymást váltó kormányok mindegyike programot szervezett a már jól működő, szövetségben országos hálózattá fejlődött civil mozgalomra: eMagyarország, részben az Integrált Szolgáltató Terek (IKSZT), legújabban a Digitális Jólét Pontok (DJP) hálózatban játszanak meghatározó szerepet. Más programok és hálózatok helyszínként, „információs és technológiai pontokként” építettek rájuk (pl. szociális, foglalkoztatási, falugazdász).

A civil teleház mozgalom eleinte rendkívül sikeresen pályázott hazai és külföldi forrásokra, teleház nagyhatalommá váltunk, ahogyan azt az akkori itthoni és külhoni szakmai sajtó is nem ritkán emlegette. Majd egyre kevesebb állami támogatást kapott az alapvetően szociális feladatokat felvállaló mozgalom, előnyben részesítve az állami programokat és új, nem ritkán párhuzamosan működő intézményeket. Jelenleg mintegy kétszáz lehet az eredeti küldetés szerint működő teleház Magyarországon. Ha képessé tehetnénk azokat a digitális polgárok felkészítésére és kiszolgálására, akkor számos – jelenleg nem elérhető – hivatali, szociális és gazdasági szolgáltatáshoz hozzá lehetne férni a leghátrányosabb kistelepüléseken is.